Gyülekezetünk története
Tokaj reformációja
„De mikor az kegyelmes Istennek tetszett, hogy az setétségből az világosságot Luther Márton által előszer 1517. esztendőben Németországban kinyilatkoztatná, ugyanazon jó tetszése szerint az Ő eleve rendeltetett decretomából az Evangéliumnak világosságát az mi nemzetünkre is kiárasztotta ennek előtte úgymint hatvan esztendővel. Jóllehet, hogy az derék tudománnak nem minden ágait és cikkelit egyszersmind árasztotta ki, hanem azmint szokott lenni egy előszer csak valami sengéit fundamentomul nyilatkoztatta ki az mi nemzetünkben, miképpen egyéb országokban is. Melyre akkorbeli üdőben bizonyos tudós személyeket rendelt az mi országunknak bizonyos részeiben. Előszer Siklósi Mihályt az fölföldön, Újhelyben Perényi Péter idejében, Ozorai Imrét Békésen az Ladányi és Massai urak idejében, Derecskei Demetert Szilágyban Drakfi Gáspár idejében”.
Az első értékelő összefoglalás a magyarországi reformációról 1586-ban jelent meg Gönczi György debreceni püspök tollából, Félegyházi Tamás Újszövetség-fordításának előszavában.
Gönczi György összefoglalása arra is felhívja a figyelmünket, hogy a „fölföld” – Újhely, mint központi hely megnevezéséből kiindulva bátran mondhatjuk, hogy Tokaj-hegyalja – a reformációs mozgás legelső központi területei közé tartozott.
Amikor Gönczi György után mintegy ötven esztendővel Iratosi T. János toronyai prédikátor vállalkozott a reformáció eseményeinek újabb összefoglalására, több hegyaljai települést megemlített, köztük Tokajt is, ahol kiváló prédikátorok hirdették az „apostoli vallás” igazságait. A tokaji reformáló prédikátorok között első helyen Batizi Andrást tüntette fel.
Batizi 1543 augusztusában indult haza a wittenbergi egyetemről. Itthon ez év december 8-án Eperjesről keltezte egyik levelét, ezután kerülhetett a tokaji eklézsia lelkipásztori tisztébe. Tokaji megjelenése minden bizonnyal összefügg Serédy Gáspár itteni birtoklásával.
Mindenesetre Tokaj reformációja Serédy Gáspár támogatásával bontakozhatott. V. Károly császárnak 1540-ben azt jelentették, hogy Magyarországon a hitújítás legfőbb terjesztői Nádasdy Tamás és Serédy Gáspár.
Batizi András tokaji működéséről nincs bővebb információnk. Lehetséges, hogy nem sokáig időzött itt, s 1545-ben már Szatmár vidékén munkálkodott. Az első reformátori nemzedék egyik legjelesebb költő és kátéíró egyénisége volt.
Serédy Gáspár halála nem okozott törést Tokaj reformációjának folyamatában. A kiskorú örökös Serédy János gyámja, Némethy Ferenc oltalma alatt és támogatásával még nagyobb lendületet is vehetett. Az előkelő főúr költői tehetséggel megáldott, művelt ember volt. Három zsoltárparafrázis maradt ránk az ő nevével, ebből kettő a saját munkája.
„Az Úr istent magasztalom,
Jóvoltáról emlékezem,
Mindig hozzá folyamodom,
Mert meghallgat, azt jól tudom.”
Tokajban a reformáció hamarosan elterjedt és pedig oly nagy mértékben, hogy 1580 és 1600 év körül már a lakosság legnagyobb része protestáns volt.
A tokaji református egyházban a XVI-XVII. században kitűnő, csaknem egytől-egyig külföldi akadémiát járt prédikátorok voltak.
Templom
Egy XVIII. századi feljegyzés szerint 1600-ban kezdett az eklézsia új istentiszteleti hely építésébe, amikor „oratóriumnak való helyet” nyert a temetőn. „Bele is jártak az Isteni Tiszteletnek végben vitelére mind addig, míg akkori Domján András nevezetű Tokaji Plebánus által széllyel hányattatván, el hordattatott onnan, maga hasznára fordíttatott”.
Ismerünk egy másik adatot is a városnak a kassaiakhoz 1635-ben írt leveléből: „Templomunk épületire való tégla segítségért, azon kegyelmetek jó akaratja szerint találtuk kegyelmedet meg levelünk által. Minthogy ez mostani alkalmatossággal Isten segítsége által hozzá fogván az épülethez, csak az tégla híjával vagyunk.” Ez az építkezés bővítés volt-e, vagy új templom építéséről van szó, bővebb adatok híján megállapítani nem tudjuk.
Később a reformáció felvirágzása s békésebb napjai korában a piacon lévő római katholikus templom ment át a reformátusok tulajdonába és használatába. Hogy miként? nincs feljegyezve. De az 1680-as években, a visszatérésének idejében ez a templom elvétetett tőlük s „az istentiszteletnek végbevitelére járni kéntelenítettek először a mészárszékek udvarában, a Bodrog partján, a várral szemben, majd pedig a tekintetes bályi Patay família udvarában a reformátusok egészen az 1700-ik évekig.”
Templomot – azaz imaházat, amit oratóriumnak neveztek, jelezvén, hogy nincs tornya – közvetlenül 1711 után rövid időn belül építettek. Ideiglenes épületnek szánták egyrészt, másrészt pedig anyagi erő híján kőből nem készíthették el / a mostani templomkertben/. Később így írtak róla:
„Minekutánna mi is Templomunktúl és hozzá tartozó minden Beneficiuminktúl priváltattunk volna, Rótt fenyőfábul kénteleníttettünk Oratóriumot állítani... Az épület „sárral volt megvakolva és mészszel, fövénnyel megfejéríttetve”.- Patics Templom.
Ebbe jártak a hivek istentiszteletre, mígnem annyira megviselte az idő, hogy más templom építéséről kellett gondolkozni.
Kő templom építésének lehetősége a Türelmi Rendelet (1781) után vetődhetett fel. Az építkezés azonban csak 1802-ben kezdődött el, az eklézsia által vásárolt új funduson. Így tették le a mostani templomnak alapkövét 1802 tavaszán a szokásos ünnepségek között, Budaházy László prédikátorságában.
Az új század ugyan drágaságot hozott, a templomépítés húsz esztendeje azonban rendkívüli összefogást eredményezett. Közadakozás, ingyen munka, jelentős hagyatékok, ügyes gazdálkodás teremtették meg a pénzügyi alapot.
A templom építőmestere Francz Ignác volt. Tornyot is emeltek, amelyet azonban a kívánt magasságra csak a század végén, 1896-ban építtettek ki. A torony építése egybeesett a millenniumi ünnepségekkel, amint az erről készült emlékirat is hangsúlyozza.
A templomba orgona is került 1874-ben, Szabó Ágnes hagyatéka tette lehetővé építtetését.
„Bárány és társai” orgonaépítő cég készítette 2 manuállal s 14 változattal.
19 évi kitartó munkával, nagy fáradsággal, nehéz küzdelemmel s óriási áldozattal juthattak az építkezésben odaáig, hogy 1821. szt. Mihály havának utolsó vasárnapján, Isten iránti háládatos szívvel és nagy örömmel átadhatták az új templomot magasztos rendeltetésének a Rácz Benjamin prédikátorságában.
A legfontosabb állagmegőrzési, felújítási munkákat elvégeztette az egyházközség a templomon
és a parókián. 1959-ben a gyülekezet adakozásából és amerikai magyar reformátusok adományából 32.434 forintos költséggel újították fel a templom- és torony tetejét. 1969 és 1983 között 390 ezer forintot költöttek a templomra és parókiára. 1989-ben újabb építkezési-renoválási folyamat kezdődött, amely 1993-ban zárult le, a ráfordított összeg meghaladta a 3 millió forintot. Ennek több mint felét hollandiai adományokból fedezték.
Négyszáz esztendő rövid összefoglalását és értékelését adtuk. A tokaji református egyházközség Bibliai mércével mérve olykor erőtlenül, máskor talentumait helyesen forgatva, Isten dicsőségére és a város javára munkálkodott.
A tokaji református egyház lelkipásztorainak névsora
A tokaji református egyházban két prédikátori állomás volt, lelkipásztorainak legtöbbje irodalmi tevékenységet is folytatott. A teljességre ugyan a jelen keretek között nem törekedhetünk, mégis fontosnak tartjuk legalább a legjelesebb lelkészek felsorolását, valamint tanulmányaik főbb állomásainak és tokaji éveik alatti irodalmi tevékenységüknek megemlítését.
Batizi András 1544-1545?
Béllyei Borsós Fábián (Fabianus Piso Belleinus, Wittenberg 1576, Heidelberg 1577. Hazatérte után 1579-től Debrecenben tanár. Tokajba 1586-ban jött.);
Szinirvárallyai Mihály (Wittenberg 1591, Heidelberg 1592, hazajőve lelkész Szinyérváralján és a nagybányai egyházmegye esperese. Tokajba 1603 után jött, 1613-ban még itt volt.);
Szegedi Pastoris Dániel (Debrecen 1591, Wittenberg, Heidelberg 1598. Hazatérve Nagyváradon tanár, 1607-ben már Tokajban elsőpap, innen 1611-ben Olaszliszkára ment.);
Kecskeméti C. (Sánta) János (Debrecen 1595, Wittenberg 1603, Heidelberg 1604. Tokaji másodpap lett 1610-ben, Nagykállóba távozott 1614-ben. A XVII. század egyik legtöbbet forgatott vitairatát, amely a jezsuita rend ellen született, ő fordította magyarra Tokajban. Az 1613-ban kelt ajánlást Ketskeméthi Tiburtsi Jánosnak, a város fő harmincadosának, mint tisztelendő és jóakaró urának címezte a fordító. 30 Ünnepi prédikációit 1615-ben adta ki, de Tokajban készítette el művét. 31 A Lorántffy Mihályhoz intézett ajánlásban megemlíti, hogy 1611. karácsonyában Thurzó György nádor és az ország „fejei” is hallgatták prédikációját a tokaji templomban.);
Szepsi B. Pál
Szepsi Korocz György (Sárospatak – tanulmányait megszakította s írnoka lett Bocskai István fejedelemnek Kassán; Marburg 1610, Heidelberg 1611, Sárospatakon tanár 1613-tól, majd röviddel később Kassán. Tokaji lelkész 1616-1624 között, itteni működését megelőzően folytatott irodalmi tevékenységet.);
Varsányi Dániel (? ?, 21 évig volt tokaji lelkész, 1638-tól egyben abaúji esperes. Tokajban hunyt el 1644-ben pestisben.);
Szepsi Korocz Gáspár (Sárospatak 1618, Frankfurt 1622, Franeker 1623.);
Tolnai Dali János (Nagyvárad, Gyulafehérvár 1630 előtt, Leiden 1631, Franeker 1632, Groningen 1632, Anglia 1633. Külföldről 1638-ban tért haza. Sárospataki tanár 1639, Miskolcon lelkész 1642. Tokaji lelkész1644-től, 1645-től abaúji esperes. Állásából a szatmárnémeti zsinat puritánussága miatt elmozdította1646-ban, 1649-től újra pataki tanár.);
Zebegnyei János (Sárospatak 1635, Franeker 1639, Anglia 1642 előtt. Sárospatakon tanár 1642-1646, majd tállyai lelkész. Tokajban prédikátor 1650-1657.);
Gönczi János
Baczoni András
Köleséri Sámuel (Nagyvárad 1654 előtt, Leiden 1654, majd több hollandiai egyetem, végül Oxford és Cambridge 1657 előtt. Nagyváradon tanár, majd szendrői lelkész. Tokaji prédikátor 1667-1671. Rendkívül gazdag írói munkássága során éppen tokaji működése idején nem publikált, ami bizonyára érthető későbbi megjegyzéséből: „Tokajban is közel négyet [ti. négy évet] többnyire láng, tűz, fegyver között kellett eltöltenem”. );
Kántor Pávai János
Gönczi János
Érsekújvári Karai Orbán (Debrecen 1650, Utrecht 1654, Franeker és Groningen 1655. Hazatérve több helyen lelkész, tokaji prédikátor 1684-1689. Itteni működése során szinte minden évben publikált.)
továbbá
Kántor Kisvárdai István,
Szentmihályi Csorda Mihály,
Fazekas András,
Rácz Mihály,
Penyegei István,
Bátorkeszi János,
Thur Sámuel ?,
Tokaji Miklós,
Szathmári Paksi Mihály,
Bogáti István,
Bogti Mihály ?,
Rimaszombati András,
Bessenyei Márton,
Kecskeméti János,
Molnár István, Tolnai Márton,
Alsóbaktai Nógrádi Mátyás,
Bereg András,
Kecskeméti János,
Szathmári Paksi Ábrahám,
Szilágyi István,
Almási Péter,
Szini Szegő István,
Igaz János,
Nádaskai András,
Rác György ?,
Budaházy László,
Németh Sámuel,
Tóth András,
Sas János,
Rácz Benjamin,
Ubrisi Pessi János,
Nánássy Zsigmond,
Bodolai József,
Miskolczi Pál,
Horkay János,
Bartha József,
Horváth János,
Kovács Lajos lelkész 1931-1944., mellett Martin Miklós vallásoktató, helyettes lelkész,
Kolláth József vallásoktató, helyettes lelkész 1944-1946.
Kovács Lajos lelkész 1946-1954. május
Bárány István lelkész 1954. június -1974. október
Ötvös László lelkész 1974-1980. nyár
Iván Barna helyettesítő lelkész 1980-1983. október, mellett Bárány István nyugalmazott lelkész 1980-1981.,
Péter András 1983. november-1999.
Pótor László 1999.-2010.
Kis Gergely Márton 2011-2017.
Tóth Orsolya 2017-
A hegyaljai mezővárosok azzal, hogy átlagon felüli javadalmat tudtak biztosítani, a legjelesebb prédikátorokat alkalmazhatták. Ebben igényes törekvést kell látnunk Tokaj részéről is. A szabad papválasztás jogával a XVII. században a város már bizonyosan rendelkezett. A lelkipásztorok életéről, szolgálatáról az adatgyűjtés folyamatban van.
Dienes Dénes: A Tokaji Református Egyház története c.,
Mosolygó József: 1930 Monográfia c. műveik és
az Anyakönyv alapján összeállítva